Szibériai tigris
A rokonainál világosabb színű szibériai tigris bundáján az ismert narancs-, borostyán-sárga és fekete csíkok váltakoznak. A testvérek csíkjai hasonlóak, de nincsen két egyforma mintázat. Olyan, mint az ember ujjlenyomatai. Hátán sötétebb az alapszín, két oldala felé világosabb a hasán, a végtagok belső felén, a törzs hátsó felén pedig fehér; így jobban beleolvad a hófödte szibériai fenyvesbe. Van fehér színváltozata. A fehértigris fehér alapon csíkozása fekete vagy vörös, a szeme kék. A fehér-tigriseket sokan összekeverik az albínókkal – színanyag nélküli – akinek szőre tiszta fehér, a szeme rózsaszín. A tigris hasát és horpaszát körülbelül 5 cm vastag zsírréteg fedi, ez védi őt a jeges szél és a rendkívül alacsony, -45°C -os hőmérséklet ellen. Feje gömbölyű, farka nem bolyhos, szőre rövid, sima csak a pofáján hosszabbodik meg szakállszerűen, sörénye nincs. A nőstény kisebb és szakálla ritkább. A szibériai tigris a Földön a legnagyobb macskaféle, elérheti a 4 m-t, az eddig feljegyzett legnagyobb tigris 384 kg-ot nyomott.
Az amur tigris nagy területen él, amely akár 3000 km2-es is lehet. Ha zsákmányállatban gazdag területet talál ott marad. Ha kevés a természetes préda előfordul, hogy a jószágot vagy kutyákat is megtámadja. A hím és a nőstény vizeletével és a fákon hagyott karomnyomaival jelöli ki a territóriuma határát. Egy hím területe csak egy nőstény területével lehet átfedésben. Más hímekkel szemben csak a hímek védik meg a revirjüket. A legelszántabban a számukra legfontosabb területeket védik például a nőstény területével határos vagy zsákmányvadban gazdag részeket.
A hím tigris magányos életmódot folytat. A nőstényekkel türelmes, és eltűri ha azok áthaladnak a territóriumán. A tigrisek nem alkotnak szorosabb társas közösségeket, így a családot egy nőstény és a kölykei alkotják. Szokásai és életmódja nem véletlenül olyan, mint a házimacskáé, de nagyságához mért arányában fokozva. Mozdulatai éppen olyan kecsesek, mint a macskáé, de roppant gyors, ügyes és kitartó. Nesztelenül kúszik, kitűnően ugrik, rendkívül sebesen vágtat és széles folyókat is átúszik. Fára nem mászik, csak kivételesen, ha a törzse hajlott vagy nagyon bütykös, ellenben gyakran mulat azzal, hogy puhakérgű fákat körmével hasogat, mint a házimacska. Alkonyatkor és naplementekor „kurkássza” magát – nyalogatja szőrét akárcsak a „szobatigriseink”. Ám a házimacskával ellentétben szívesen úszik, pihen a vízben. |