Szib�riai tigris

Az amur tigris nagy ter�leten �l, amely ak�r 3000 km2-es is lehet. Ha zs�km�ny�llatban gazdag ter�letet tal�l ott marad. Ha kev�s a term�szetes pr�da el�fordul, hogy a j�sz�got vagy kuty�kat is megt�madja.
A h�m �s a n�st�ny vizelet�vel �s a f�kon hagyott karomnyomaival jel�li ki a territ�riuma hat�r�t. Egy h�m ter�lete csak egy n�st�ny ter�let�vel lehet �tfed�sben. M�s h�mekkel szemben csak a h�mek v�dik meg a revirj�ket. A legelsz�ntabban a sz�mukra legfontosabb ter�leteket v�dik p�ld�ul a n�st�ny ter�let�vel hat�ros vagy zs�km�nyvadban gazdag r�szeket.

A h�m tigris mag�nyos �letm�dot folytat. A n�st�nyekkel t�relmes, �s elt�ri ha azok �thaladnak a territ�rium�n. A tigrisek nem alkotnak szorosabb t�rsas k�z�ss�geket, �gy a csal�dot egy n�st�ny �s a k�lykei alkotj�k.
Szok�sai �s �letm�dja nem v�letlen�l olyan, mint a h�zimacsk��, de nagys�g�hoz m�rt ar�ny�ban fokozva. Mozdulatai �ppen olyan kecsesek, mint a macsk��, de roppant gyors, �gyes �s kitart�. Nesztelen�l k�szik, kit�n�en ugrik, rendk�v�l sebesen v�gtat �s sz�les foly�kat is �t�szik. F�ra nem m�szik, csak kiv�telesen, ha a t�rzse hajlott vagy nagyon b�tyk�s, ellenben gyakran mulat azzal, hogy puhak�rg� f�kat k�rm�vel hasogat, mint a h�zimacska. Alkonyatkor �s naplementekor „kurk�ssza” mag�t – nyalogatja sz�r�t ak�rcsak a „szobatigriseink”. �m a h�zimacsk�val ellent�tben sz�vesen �szik, pihen a v�zben.