Boszork�nys�g

Boszork�nyok. Mindenki hallott m�r r�luk. Gyermekkorunkban a nagyorr�, feketeruh�s, sepr�n lovagl� boszork�nyokkal riogattak minket, de a n�pmes�kben is megjelent a f�lelmetes vasorr� b�ba. Ma m�s tal�n t�bbet hallunk a boszork�nyokr�l a tv-ben, b�r a l�tv�nyos f�nyhat�s k�s�ret�ben var�zsl� j� boszork�nyok m�r nem nagyon illenek bele az el�bb lefestett k�pbe.

De honnan ered a boszork�nyok legend�ja? Hogyan v�ltozott a k�ztiszteletben �ll� s�m�nasszony az �rd�g szeret�j�v�? Vagy m�g tov�bb menve: ma mit jelent boszork�nynak lenni? Ezekre a k�rd�sekre pr�b�lok v�laszolni e fogalmaz�s r�v�n.

I. Matriarch�lis t�rsadalom �s a Nagy Anya

Bizony�tott t�ny, hab�r sok�ig tagadt�k, hogy hajdan�n a k�z�ss�gek �l�n n�k �lltak. Az �rott t�rt�nelem el�tt m�g nem l�tezett a h�zass�g fogalma, promiszkuit�s volt a jellemz�, ebb�l k�vetkez�en csak az anya szem�lye volt ismert, a sz�rmaz�st csak n�i �gon lehetett igazolni. „A nemi aktusban m�g nem ismert�k fel a terhess�g ok�t, ez�rt a gyermeksz�l�s csod�ja r�v�n az asszonyok kiemelt helyzetbe ker�ltek a t�rsadalomban, amely kiterjedt a gazdas�g, a politika �s a vall�s ter�let�re is. Sosem uralkodott nagyobb egyenjog�s�g, mint �ppen azokban az id�kben, amikor az any�kat ekkora tisztelet �vezte.” Nagy val�sz�n�s�ggel ebb�l ered, hogy az emberis�g els� �s sok�ig egyetlen istene n�nem� volt. Ezt az �si istenn�t �br�zolj�k a V�nusz-szobrok, melyek telt idomai a term�kenys�get szimboliz�lj�k. Az�rt nincsenek arcvon�sai, mert a Nagy Istenn� arc�t a haland�k nem ismerhetik. „Az id� m�l�s�val az �sistenn� t�bb r�szre szakadt, �s ezek a r�szek mind jobban elk�l�n�ltek egym�st�l. M�g az �llatteny�szt�k �s vad�szok a Nagy Istenn�t els�sorban az �llatok �rn�jek�nt tisztelt�k, addig a f�ldm�vesek F�ldanyak�nt tartott�k sz�mon �t.” Majd megjelent a Holdistenn�, aki sz�mos mitol�gi�ban h�rom szerepk�rt vett f�l. Az els� szakasz, a n�veked�s a vad�szattal �s a harccal t�rs�that�, a telihold a szerelmet �s a term�kenys�get jelk�pezte, a fogy� hold a boszork�nys�ggal �s a hal�llal hozhat� �ssze. E h�rmass�gb�l erednek a sorsfonalat kez�kben tart� g�r�g Mori�k (Kloth� fonja, Lakheszisz m�ri ki �s Atroposz v�gja el.), de ugyanezt a tiszts�get t�ltik be a r�mai P�rk�k vagy a germ�n Norn�k. (A Nagy Istenn�t ma is tisztelik a wicc�k, r�luk a k�s�bbiekben olvashatunk.)

 A csoporth�zass�got a monog�mia v�ltotta f�l, mely �ltal a n�knek korl�toz�dott a szabad partnerv�laszt�s joga. (Ebb�l ered az els� �jszaka joga.) Ez�ltal megkezd�dik a mag�ntulajdon korszaka, �s az apajog� t�rsadalom. A v�ltoz�s �rezni lehet a vil�gon mindenhol, ha megfigyelj�k a k�l�nb�z� n�pek mitol�gi�j�t. Zeusz is harcok �tj�n jutott a tr�nra �s �gy f�rfi lett a f�isten, apajog�ra form�lva az istenek orsz�g�t. J�l p�ld�zza a v�ltoz�st Oreszt�sz t�rt�nete:

Agamemnon hazat�r a h�bor�b�l, de feles�ge, Kl�taimn�sztra, aki k�zben Aigiszthosz szeret�je lett meg�li. Fia, Oreszt�sz megbosszulja apja hal�l�t �s meg�li anyj�t. A bossz� istenn�i, az er�nniszek �ld�z�be veszik a fi�t, hogy megbosszulj�k az anyagyilkoss�got, de Oreszt�szt v�delmezi felbujt�ja, Apoll�n. Oreszt�sz vitatkozik az er�nniszekkel, hogy mi�rt nem Kl�taimn�sztr�t �ld�zik, hiszen � nem csak f�rj�t, hanem az � apj�t is meg�lte. A bossz� istenn�i azt v�laszolj�k, hogy az�rt nem �ld�zik, mert akit meg�lt, nem volt a v�rrokona. Ezzel szemben Oreszt�sz meggyilkolta a saj�t anyj�t, ami az anyajog� t�rsadalom legs�lyosabb b�n�nek sz�m�tott. Az istenek az Areioszpagoszon szavaznak, de az eredm�ny d�ntetlen. Ekkor Ath�n�, az ”ap�t�l sz�letett” is leteszi voks�t, �s Oreszt�szt felmentik. Az apajog gy�z az anyajog� er�nniszek f�l�tt.

A n�k helyzete tal�n a k�z�pkorban romlik meg a legjobban, amikor tulajdonk�nt �s az �rd�g �ltal k�nnyen elcs�b�that�k�nt tekintettek a n�kre

II. Boszork�nys�g kezdete a k�z�pkorban

A XVI. sz�zadra m�r nem �llt olyan szil�rd talajon a feudalizmus. A rendszer rendszer buk�snak indult. A paraszts�g t�nkrement �s elvesz�tette f�ldj�t, �s l�zad�sok �tj�n pr�b�ltak �rv�nyt szerezni. A jobb�gyfelkel�sek mellett vall�si harcok d�ltak

Az egyh�z megpr�b�lt magyar�zatot adni ezekre az esem�nyekre is: a vil�got ellept�k a boszork�nyok, �rd�g�k �s eretnekek. VIII. Ince p�pa 1484-ben kiadott bull�ja seg�tette a boszork�ny�ld�z�s megindul�s�t, de a boszork�nyhit terjed�s�t is. K�s�bb a p�pa megb�z�s�ra k�nyvet �rtak a boszork�nyokr�l Boszork�nyp�r�ly c�mmel. A k�nyv egy �j n�zetet terjesztett: a boszork�nys�g f�leg n�i b�n, mert a n�nek kevesebb a hite �s testileg-szellemileg is gyeng�bb, mint a f�rfi, ez�rt hamarabb v�lik eretnekk�. Valamint a n� irigy, gonosz �s hajlamos a kicsapong�sra, ez�rt k�t sz�vets�get az �rd�ggel. Ez arra vezethet� vissza, hogy a n� m�lyen a f�rfi al� volt rendelve a f�rfinak a k�z�pkorban. Az apa, majd a f�rj tulajdona volt. Nem tanulhatott, f�rje nyilv�nosan b�ntalmazhatta. „A le�nyt, aki szerelmi viszonyt folytatott, megvessz�zt�k, megsz�gyen�tett�k, kedves�nek azonban �ltal�ban haja sz�la sem g�rb�lt. �gy azt�n el�fordult, hogy a n� tehetetlens�g�ben �s tudatlans�g�ban var�zsl�ssal, b�v�s szerekkel pr�b�lt helyzet�n k�nny�teni vagy bossz�t �llni; a b�v�s szerek k�zt n�ha m�rgek is szerepeltek, amelyek azut�n eredm�nyess� tett�k a var�zslatot.” 

Abban az id�ben m�g orvosok se nagyon l�teztek, ezt a szerepet vaj�kos asszonyok t�lt�tt�k be. Tapasztalataik r�v�n �k �polt�k a betegeket �s �k seg�tettek a sz�l�sn�l. Munk�jukat gyakran m�gikus szertart�sokkal kapcsolt�k �ssze. De m�gis a n�k elnyomott helyzet�re vezethet�ek vissza a boszork�nyok.

 De mit tudott a kor embere a boszork�nys�gr�l?

Az a boszork�ny, aki szerz�d�st k�t az �rd�ggel �s megtagadja Istent, J�zust, a szenteket �s a T�zparancsolatot. A boszork�nyokat onnan is lehet felismerni, hogy test�k valamely pontj�n stigm�t viselnek, mely az �rd�g jegye �s bizony�tja a szerz�d�st �s e jel teljesen �rz�ketlen. A boszork�ny tov�bb� az �v bizonyos napjain r�szt vesz a boszork�nyszombatokon. A legismertebb ilyen nap m�jus 1-je, a Walpurgis-�j (lsd. III. r�sz). Ezen az �sszej�vetelen megjelenik a S�t�n �s el�adja egy kereszt�ny mise par�di�j�t. Az �nnep orgi�val v�gz�dik, majd a boszork�nyok hazat�rnek �s pr�b�lnak min�l t�bb gonosztettet v�ghezvinni.

III. Boszork�nys�g ma - a wicca

Egyre t�bb k�nyvet lehet l�tni a boltokban a wicca t�m�val. De mi is az a wicca?

A wicc�k mai t�rt�nete ott kezd�d�tt, hogy egy angliai kovenbe beavatott f�rfi (Gerald Gardner) 1939-ben megszegve titoktart�si esk�j�t, �s t�bb k�nyvet �rt az angol wicc�k hit�r�l, mert a vall�s kihal�s�t�l tartott. Az emberek tucatjai mentek a boszork�nyt�rsulatokba. Persze ma m�r nem minden koven k�vetel titoktart�st, s�t, egyre t�bb k�nyv �s honlap jelenik ebben a t�m�ban.

A wicca �gazatai:

«     Gardneri�nus wicca

«     Alexandri�nus wicca

«     Angol hagyom�nyos wicca

«     Kelta wicca

«     Dianikus wicca

«     T�nd�r-wicca

«     Teuton wicca

«     Csal�di hagyom�ny

A sz� egyik jelent�se maga a boszork�ny, aki e vall�st k�veti. A wicc�k legfontosabb alapszab�lya: Tehetsz b�rmit, de ne �rts senkinek. (T�bbek k�z�tt ez fogalmaz�dik meg a k�s�bb olvashat� ”Wicca int�sben.”) A wicc�k csoportjait koveneknek h�vjuk. Persze nem minden boszork�ny gyakorolja csoportosan a vall�st. Egy�nileg is �tadhatjuk magunkat az Isten �s az Istenn� hatalm�nak.

M�sik jelent�se egy olyan vall�s, melynek elemei visszany�lnak a t�rt�nelem el�tti id�kig. K�t istene van, az Istenn� �s az Isten. Nev�k b�rmi lehet, ak�r �kori g�r�g, r�mai, egyiptomi istenek nev�n is sz�l�thatjuk �ket. De b�rmely m�s n�ven is hallgathatnak r�nk. Jelent�s�g�k ugyanakkora, egyik sem l�tezhet a m�sik n�lk�l. (B�r vannak olyan boszork�nycsoportok, melyek csak az Istenn�t im�dj�k.) Az Isten �s az Istenn� mindenben benne van, m�g az �lettelen dolgokban is. Az Istenn� legfontosabb jelk�pe a Hold, mely t�kr�zi a n�i l�tet. A n�v� hold a sz�zet, a telihold az any�t, a fogy� hold pedig a v�ns�get szimboliz�lja. Term�szetesen �sszef�gg a term�kenys�ggel is. Az Istenn�h�z tartozik a F�ld �s a v�z. Ismerik t�bbek k�z�tt m�g Nagy Anya �s Mennyek Kir�lyn�je n�ven is. Az Isten jelk�pe a Nap, jel�ben  a szarvas mutatkozik meg. Bizony�ra ez a Szarvas Isten elnevez�sb�l ered. Az Istennek tulajdon�tj�k a csillagokat, az arat�st, az ember nem j�rta ter�leteket. Az Naphoz, vagyis az Istenhez kapcsol�dnak a wicc�k legfontosabb �nnepei is.

Szabbatok �s Esbatok, azaz a wicca �nnepek

„A wicc�k �r�kk�n forg� ker�kk�nt szeml�lik az �vet, s meg�nneplik az �vszakok v�ltakoz�s�t, a Hold tel�s�t �s fogy�s�t, valamint az �gitestek el�rehalad�s�t az asztrol�giai h�zakban. Egyar�nt figyelemmel k�s�rik a f�ldm�vesek napt�r�t �s a Nap-F�ld kapcsolaton alapul� nap�vet.”

A telihold�nnepek az Esbatok. Egy �vben 13 Esbat van, teh�t egy holdciklus kb. 28,5 napos. A telihold meg�nnepl�se ut�ni id� alkalmas a m�gikus tev�kenys�gekre, mivel ekkor nagy mennyis�g� energia l�p fel.

A f�ldm�vel�shez �s a napfordul�khoz, nap�jegyenl�s�gekhez k�t�dik a nyolc Szabbat, amiket szok�s az er� napjainak nevezni. Ezek a Nap, teh�t az Isten �nnepei. Vannak �vszakk�zi �s �vszakv�lt� Szabbatok. Az Imbolc (febru�r 2.), a Beltane (�prilis 30.), a Lugnasad (augusztus 1.), �s a Samain (okt�ber 31.) �vszakk�zi �nnepek, amik a mez�gazdas�gi tev�kenys�gekkel �s az �llatok term�kenys�gi ciklusaival f�ggenek �ssze. Yule �nnep�t a wicc�k a t�li napfordul�kor (december 21. k�r�l), Ostar�t a tavaszi nap�jegyenl�s�gkor (m�rcius 21. k�r�l) �nneplik. Litha, vagyis Ny�rk�z�p �nnepe egybeesik a ny�ri napfordul�val (j�nius 21. k�r�l), Mabon pedig az �szi nap�jegyenl�s�ggel (szeptember 21. k�r�l) azonos. Ezek az �vszakv�lt� Szabbatok.

Ezekre az �si �nnepekre helyeztek j� n�h�ny kereszt�ny �nnepet. P�ld�ul h�sv�t az Ostar�t k�vet� holdtelte vas�rnapja �s h�tf�je. (Innen ered a n�met ”Ostern” �s az angol ”Easter” elnevez�s is.) Samain �nnepe a halottak napj�val �s a ”Halloweennel”, Imbolc pedig a gyertyaszentel�vel azonos.

„A  Szabbatok sokat felt�rnak az Isten �s az Istenn� kapcsolat�r�l, �s kett�j�k frigy�nek gy�m�lcs�z� eredm�ny�r�, amelyet a F�ld �let�ben tapasztalunk.” Az el�bb id�zett �r� le�r egy t�rt�netet, melybe belesz�tt�k a Szabbatok le�r�s�t. T�bbek k�zt ez alapj�n fogom bemutatnia nyolc �nnepet.

Yule napj�n megsz�letik az Istenn� gyermeke, az Isten, aki maga a Nap, vagyis ez a nap jelzi a Nap �jj�sz�let�s�t is. Ez a nap a t�li napfordul� d�tuma is, amikor leghosszabb az �jszaka. J�zus sem v�letlen�l decemberben j�tt vil�gra, a kereszt�nyek �tvett�k a naphoz k�t�d� mond�t. „Az Istenn� t�len k�nny� �lomba mer�l, a munka �s a sz�l�s f�radalmait piheni ki.”

Imbolc a f�ny �nnepe, mivel az egyre er�s�d� Isten f�nye megterm�keny�ti a f�ldet. Nem v�letlen, hogy e napnak a m�sik neve a f�kly�k �nnepe. A f�nyt �s a term�kenys�get �nnepelj�k, ez�rt az eur�pai tavaszk�sz�nt� �nneps�gek szerves r�szei a m�gly�k �s a f�kly�k. (Imbolc napj�n van a wicc�k beavat�sa is.)

Ostara a tavaszi nap�jegyenl�s�g �nnepe, egyens�lyba ker�l a vil�goss�g �s a s�t�ts�g. Tal�n ezt a napot nevezhetj�k az els� igaz�n tavaszi napnak. „Az Istenn� hirtelen fel�bred, f�ldtakar�ja kiz�ld�l, minden term�kenny� v�lik. Az Isten felserd�l, a mez�k�n s�t�lgatva �lvezi a term�szet b�s�g�t.” Ostara m�sik neve Eostre.

Beltane napj�n az Isten f�rfiv� �rik, �s n�szt �l az Istenn�vel, aki sz�zb�l any�v� v�lik. Szok�s ezen a napon m�jusf�t �ll�tani, ami az Istent szimboliz�lja (mivel fallikus jelk�p). A f�t az Istenn� jelk�p�vel, vir�gokkal d�sz�tik. De ma m�r a wicc�k ink�bb az �st k�r� szervezik a szertart�st. Az �st az Istenn�t k�pviseli.

Litha, avagy Ny�rk�z�p �nnepe a ny�ri napfordul�hoz kapcsol�dik. Ezen a napon leghosszabb a nappal, a Nap hatalma tet�pontj�n van, �s az Istenn�nek gyermeke fogan. R�gen ilyenkor �r�mt�zeket raktak, melyek �tugr�l�s�b�l a fiatalok b�tors�got mer�tettek. (Ez az �nnep egyenl� a Szent Iv�n-�jjel.)

Lugnasad jellegzetess�ge, hogy az arat�ssal f�gg �ssze. Itt van az els� betakar�t�s ideje. De az �jszak�k hosszabbodnak, az Isten vesz�t erej�b�l. Az Istenn� b�natos, de tudja, hogy az Isten tov�bb �l k�z�s gyermekeikben. Ez a keny�rs�t�s �s a k�sz�netmond�s ideje Istenn�nek.

Mabon az �szi nap�jegyenl�s�gkor van. Befejez�dnek a betakar�t�sok. Az Isten felk�sz�l, hogy elhagyja fizikai test�t, hogy az Istenn� �ltal Yule napj�n �jra megsz�lethessen. A term�szet is pihen�re k�sz�l.

Samain Szabbatja a lemond�s �nnepe. Az Istenn� alszik, v�rva, hogy megsz�lessen az Isten. „A Samain a sz�mad�s ideje, ilyenkor szok�s visszatekinteni az elm�l �vre, el�ren�zni az elj�vend� id�szakra, s belegondolni az �let �s hal�l jelent�s�g�be, amely feltett nincs hatalmunk.”

A l�tszat ellen�re nem v�rfert�z�sr�l van sz�. Ez egy bonyolult jelk�p, ami a f�ldm�vel�shez k�t�dik. „F�ld�nk folytonosan v�ltoz� term�kenys�g�t �br�zolja Az Istenn� �s az Isten alakj�val. A sz�let�sr�l, a hal�lr�l �s az �jj�sz�let�sr�l sz�l.”

Bizony�ra felmer�l a k�rd�s: �s a var�zsl�s? Ebben az estben nem besz�lhet�nk t�nyleges m�gi�r�l. Itt csak arr�l van sz�, hogy a m�gia energi�j�t, ami az �let energi�ja felhaszn�ljuk c�ljainkra. (Term�szetesen a wicc�k nem hajtanak v�gre rombol� var�zslatot.) A m�gia nem term�szetf�l�tti jelens�g, sokkal ink�bb k�zelebb �ll a medit�ci�hoz �s az agykontrollhoz. M�gikus cselekv�sre mindenki k�pes, de fontos szem el�tt tartani, hogy a m�gia pozit�v tev�kenys�g.

�rta: Kati