�rdekess�g

�      A szib�riai tigris 80 km/h -val fut, m�g az oroszl�n „csak” 50 km/h -val.

�      Feljegyz�sek szerint az eddig megfigyelt legs�lyosabb szib�riai tigris 384 kg volt.

�      Az orvvad�szok k�vetkezt�ben ma m�r CSAK 6000-9000 vadon�l� tigris van.

�      A tigris el tud vonszolni olyan nagy z�k�ny�llatokat is, amely megmozd�t�s�hoz �t f�rfi erej�re lenne sz�ks�g.

�      A tigrisnek napi 8-10 kg h�sra van sz�ks�ge ahhoz, hogy a hideg �ghajlaton meg tudjon �lni.

�      Ha �hes a tigris, akkor ak�r 50 kg h�st is elfogyaszt.

�      A legenda szerint a tigris, �gy csalogatja mag�hoz a szarvast, hogy hangj�t ut�nozza. Ez azonban nem igaz. A tigris csak v�letlen�l ad ki a szarvas�hoz hasonl� hangot.

�      A fal�nk tigris egy �v alatt ak�r 30bivalyt is elejt.

�      A tigris ord�t�sa �jszaka t�bb mint 2 kilom�ter t�vols�gra elhaletszik.

�      A vil�gon �l� legnagyobb macskafajta a szib�riai tigris,  mely t�bb mint 100 kg-mal nehezebb a kir�lytigrisn�l.

�      A tigrisk�lyk�k fele elpusztul, miel�tt el�rn� az ivar�rett kort.

�      A zs�km�ny elejt�se ut�n a tigris mindig az �llat h�ts�r�sz�n kezdi az ev�st.

�      A szib�riai tigrisnek mivel el kell viselnie a -45�C-os h�m�rs�kletet is sz�re vastagabb a rokonain�l. Ez az egyetlen tigris-alfaj, amelynek has�t �s horpasz�t kb. 5 cm vastag zs�rr�teg v�di, a fagyos szelekt�l �s a rendk�v�l alacsony h�m�rs�klett�l.

�      A tigrisek csak minden tizedik t�mad�sa v�gz�dik sikeresen, ez�rt sok id�t t�lt �lelem keres�s�vel.