A kis panda
A kispanda, vagy ms nven macskamedve, jobban hasonlt a mosmedvre, mint rokonra, az ris pandra. Mgis mind a kt panda egy csaldba, a macskamedvk csaldjba tartozik. A nap nagy rszr a fagon heverszve tlti el. "A vrs panda" nven is emlegetett llatka Nepltl a knai Szecsuan tartomnyig terjed terletek lakja. Br a macskamedvt a ragadozk kz soroljuk, tpllknak nagy rsze bambusz. Alkalomadtn azrt madrfikkat, kisemlsket s hllket is zskmnyol. Brmely testhelyzetben lve, llva vagy fekve is tud enni ( a pandkon kvl kevs llat kpes hasonl mutatvnyra).
Ismertetjegyei:
Bundja nagyon ds. Hta rendszerint vrsesbarna, hasa sttbarna. Testformja zmk, vgtagjai erteljesek, mancsain hossz, flig visszahzhat karmok vannak. Famszs kzben a farkval egyenslyoz, alvs kzben pedig a fejt takarja be vele. Metszfogai nagyon hasonltanak a ragadozk fogaira. A szles, lapos, reds zpfogaik viszont jellegzetes nvnyevfogak. A talpa szrs, gy famszs kzben biztosabb fogst tall az llat.
rdekessgek:
- A kis panda, melyet 1825-ben fedeztk fel, tbb mint 50 ven keresztl az egyetlen nyugaton ismert pandafaj volt.
- A macskamedve latin neve azt jelenti, hogy "tzfny macska" vagy " csillog macska". Eredt az magyarzza, hogy az llat felfedezje nagy hasonlsgot vlt felismerni a macska s a kis panda kztt.
- A helybliek tbbek kztt a " va" s a" csitva" nvvel illetik a kis pandt, amit csicserg hangjnak ksznget.
- A kis panda kpes 1,5 m-t is thidalni, mikzben grl- gra ugrik.
|