|
Kacsacsr emls
Ausztrl bennszltt legenda a kacsacsr emlskrl:
Egy lass folys patak egy rszn ltek a kacsk. m egy lzadoz kacsalny nem akart megmaradni csaldja terletn. Egyszer, amikor senki se figyelt meglgott. Addig szklt s szklt mire eltvedt. Tallkozott egy hddal. Nem emlkszem pontosan az gretre, -taln az, hogy megmutatja a hazavezet utat. Cserbe a kacsalny meggrte, hogy nem hagyja el t. A hd hazavezette, de tbbet nem engedte ki. (A legenda nem rja le, hogy bent mi trtnt, de a kvetkezmnybl ki lehet tallni). Egy alkalommal, amikor a hd elhagyta otthont, a kacsa kijtt nyomban 5 kicsinyvel. A kacsamama rgi csaldjhoz vezette a kicsiket, m az ott lv kiskacsk kicsfoltk a kacsalb, hd alak, kacsacsr jvevnyeket. A kacsamama ezt megltva csemetivel visszament a hdhoz.
A legenda szerint gy szletettek meg a kacsacsr emlsk.
Nem csoda, hogy a bennszlttek e kt llatot tartja a kacsacsrek „szleinek”, mivel az llat kinzete hasonlt mind a hd, mind a kacsa testfelptsre.
1797-ben fedeztk fel ezt az Ausztrl llatot. Az eurpai zoolgusok eleinte ktelkedtek e faj ltezsben.
A kacsacsrt a tbbi emlshz hasonlan szr bortja. Bundja tmtt, sttbarna szn, ez alatt puha, szrke piheszr van. Teste 60 cm hossz ebbl 14 cm a farka. A hm jval nagyobb a nstnynl. Feje s farka a hdhoz hasonlt, azt leszmtva, hogy kacsacsre van. Trzse laptott, lbai rvidek (hd), 5 ujja kztt szhrtya hzdik (kacsa). Ujjait ssra hasznlja. A hmek hts lbn hegyes, mozgathat, mrget tartalmaz sarkanty van. Csrt a tpllk vzbl val kiszrsre hasznl (kacsa). Apr vzi rovart s puhatestt keresgl. A tpllkot pofazacskjban tarolja, majd ksbb fogyasztja el.
A folyk csendes rszeit kedveli. Alkonyati llat, de nappal is aktv. jjel az akr 15 mteres fldbe vjt „folyoskban” pihen (hd).
A nstny lgyhj tojsokat rak, majd a kicsiket anyatejjel eteti. A tbbi emlstl mg az is megklnbzteti ket, hogy klokval rendelkeznek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
