T�pl�lkoz�s

Nem lehet a tigrist kiz�r�lag �jjeli �llatnak nevezni. A t�bbi macskaf�l�-hez hasonl�an a nap minden id�szak�ban k�sz�l. Legsz�vesebben napnyugta el�tti �s napnyugta ut�ni �r�kban j�r vad�szni.
Lesben fekszik iv�helyeken, orsz�gutak, erdei �sv�nyek ment�n, s olyan helyek k�zel�ben, ahova az �llatok s��rt j�rnak; legkedveltebb helyei a folyamok partjait szeg�lyez� cserje.

A leghatalmasabb eml�s�k, mint az elef�nt, bivaly �s tal�n egyn�h�ny ragadoz� kiv�tel�vel minden �llat joggal f�lhet t�le. A tigris megt�madja a legnagyobbat, de be�ri a legkisebbekkel is. El�szeretettel vad�szik Dybowski-szarvasra, hossz�fark� gor�lra, p�zsmaszarvasra, de az �rv�smedv�t �s a farkast is elkapja. Kedvenc t�pl�l�ka a vaddiszn�, pedig annak egyedei 350 kg-ot is nyomhatnak, agyarr� n�tt fogaikkal, pedig m�ly sebeket ejthetnek; t�bbsz�r l�ttak szarvast elejt� vaddiszn�kat. Ha �szakon t�len kev�s a t�pl�l�k, m�g az egereket, b�k�kat s�t a rovarokat se veti meg. Lazac vonul�s�nak idej�n a tigris lazacot is eszik. Nagyobb madarakat (pl.: p�va), h�ll�ket is elkap.

A szib�riai tigris a k�gy�m�dra k�mleli �s lopja be �ldozat�t. Az aljn�v�nyzetben a lehet� legk�zelebb k�szik hozz� kb. 10-25 m-re. A becserk�szett �ldozatot h�rtelen ragadja meg. A t�volabb tal�lhat� zs�km�nyt n�h�ny gyors ugr�ssal igyekszik el�rni. A menek�l� �llatot �ld�zi, s megpr�-b�lja mancs�nak csap�saival h�tuls� l�bait �sszez�zni. Ha nem siker�l �ldozat�t 200 m-en bel�l elkapni, feladja. Nagyobb zs�km�ny�llatra �ltal�ban el�lr�l t�mad, sz�gy�re vagy nyak�ra pattan, mancs�val �tkulcsolja nyak�t, �s karmait olyan er�vel v�gja bele, hogy m�g az er�sebb �llat is nyomban �ssze-roskad. Ilyenkor a fogaival az �llat tark�j�t vagy tork�t ragadja meg, hogy
a nyakcsigoly�i kificam�t�s�val �lje meg; vagy addig szor�tja �llkapcs�val a l�gcs�v�t, am�g az �ldozat meg nem fullad.

Zs�km�ny�t rejtekhelyre hurcolja �ltal�ban v�z k�zel�be, mik�zben j�kora t�vols�gra cipeli. Rendesen h�tul kezdi el �ldozat�t felfalni, egy alkalommal 50 kg h�st is bekebelez. Az ev�st t�bbsz�r is megszak�tja, hogy szomj�t csillap�thassa egy k�zeli helyen.
Miut�n j�llakott elrejti a marad�kot, majd leheveredik, �s olyan m�ly �lomba mer�l, hogy sokszor egy napn�l is hosszabb ideig hever csaknem teljes �ntudatlan �llapotban. A k�vetkez� reggel, de legk�s�bb a k�vetkez� nap est�j�n �jra visszat�r zs�km�ny�hoz, s �jra eszik bel�le, amennyiben m�g tal�l marad�kot; mivel itt is vannak d�gev�k.

A tigris sosem �l meg t�bb �llatot, mint amennyi t�pl�lkoz�s�hoz sz�ks�ges.