STONEHENGE TITOKZATOS TEMPLOMA

A világ leghíresebb megalitemléke valaha talán a mai obszervatóriumok elődje volt, és fontos asztronómiai események előrejelzésére szolgált. Vajon ki építette, mikor és főleg hogyan? Meddig terjedt az építész tudása? Valóban vallási rituálék színhelyéül szolgált?

Ami Stonehenge-ből ránk, az utókorra maradt, a régi dicsőségének csak halvány árnyéka. Eredeti alakja is jócskán megváltozott azóta: a kövek több mint a fele ledőlt, hiányzik vagy benőtte a fű. Ha most láthatnánk róla egy 4000 évvel ezelőtti légi felvételt, akkor az "Óriások tánca" még teljes épségében tündökölne, pedig abban az időben már több mint 1500 éves volt. Kívülről a középpontja felé haladva négy részre osztható: a homokkövekből álló kör, amely kb. 5 m magas, a patkó alakú öt trilithon, a kisebb patkóforma, melynek közepén az oltárkő áll. Északkeletre, a külső csatorna mentén áll a terjedelmes Heel Stone (Sarokkő), jelezve az utat a szent középpont felé.
Stonehenge erős mágnesként vonzza a kiváncsi embereket. A hatalmas kőtömbök és környékük odacsalogatják a kutatókat, akik megpróbálják felderíteni a rejtélyt, de az átlagembereket is, akik egyszerűen csak saját szemükkel szeretnék látni ezt a varázslatos helyet. Stonhenge még ma is megmagyarázhatatlan rejtély, pedig már sok kiváló elme kísérelte meg, hogy feltárja titkát.
Az álló kőcsoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függő kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták.

A Stonehenge körül elterülő wiltshire-i vidéken, Dél-Anglia szívében a történelem előtti korokból sok rom található. Woodhenge, Durrington Walls, a Cursus és több mint 350 sírdomb őrzi az itt élt félnomád pásztorközösségek síremlékét, akik állatokat tenyésztettek, búzát termesztettek, és a Salisbury síkságon imádták isteneiket. Ők kezdték el építeni Stonehenge-t Kr.e. 3500 körül.
Richard Atkinson brit régész az 1950-es években arra következtetésre jutott, hogy Stonehenge először egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kör kerületén helyezkednek el. Az első oszlop a Heel Stone (Sarokkő) volt, a földsánc bejáratán kívül. A másodikat kb. 200 év múlva állították. A későbbi építők ezeket összekötötték egy párhuzamos töltések, szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. A "sugárút" hossza mintegy 3,2 km. 80 kőtömböt hoztak ide a 320 km-re lévő Prescelly hegységből, Délnyugat-Walesből. Ezeket aztán valószínűleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd a másik Avon folyón Bristolba. A szárazföldön görgők segítségével vontatták, fel egészen Stonehenge-ig, ahol két körben állították fel őket.
Nem sokkal később azonban a köröket lerombolták, és helyükre a ma is látható gigantikus homokkőtömbök kerültek. Néhány megalít tömege eléri a 26 tonnát, úgyhogy ideszállításuk Észak-Wiltshire-ből meglehetősen nagy vállalkozás lehetett. Ügyesnek és találékonynak kellett lenniük a kövek felállítóinak is. Két-két függőleges oszlop tetejére óvatosan kellett rátenniük a keresztkövet, gömbcsuklók és eresztékek segítségével. Ezt a csoportot trilithon-nak hívják, mert a köveket hármasával állították körbe, melyből mára csak egy patkóforma maradt.
A régi, lebontott kőtömböket később a megalitkörön kívül állították fel, ezek azok a pillérkövek, amelyek szinte eltörpülnek a trilithonok mellett. A fő körön kívül még több gödröt ástak ki egy nagyobb sugarú kőkör számára, de ez valamilyen oknál fogva mégsem készült el. Stonehenge építésének kezdete után kb. 1500 évvel hajtották végre rajta az utolsó változtatást. A sziklaköveket újból elmozdították, és a körön belül, a jelenlegi helyükön állították fel őket. Ezzel egyidőben az Oltárkő néven ismert zöld homokkövet az egyik trilithon elé állították.

Mi célból építették Stonehenge-t?
A gondos tervezés és kivitelezés, valamint a felépítésre szánt több ezer munkaóra bizonyítja, hogy Stonehenge fontos létesítmény volt. Az a tény, hogy az építészeknek a walesi sziklakövek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet játszottak. Egy biztos: nem abból a célból készült, hogy a környékbeliek találkozóhelye legyen. De hát akkor mi másért? Lehetséges funkciójára csak néhány apró jel utal. Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meghatározzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét a sarkalatos időpontban. Az 56 Aubrey-lyukban talált, hamvakat tartalmazó sír arra utal, hogy temetkezési szertartásokat is végeztek itt. A lyukak valószínűleg az Alvilág bejáratát jelképezték. Gerald Hawkins amerikai asztronómus komputerrel próbálta megfejteni a kőcsoportok titkát. Arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették. Kétségtelen, hogy az "obszervatórium" elrendezése nagyon célszerű és pontos. Őseink mintha birtokában lettek volna mindama tudásnak, melyet a modernkor felfedezői a magukénak vallanak. Úgy tűnik, az volt a céljuk, hogy felállítsanak egy naptárt, és ábrázolják az égitestek mozgását, mindezt vallási célból
Stonehenge építői nem egyszerű földművesek lehettek. Nincs rá közvetlen bizonyíték, de ügyességük és jártasságuk kimagasló tudásról árulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-ről még senkinek sem jutott eszébe az igazság. Vagy talán John Michell brit írónak és ezoterikus kutatónak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodiákus 12 istenének építettek, és amely őseink Világmindenségről alkotott elképzelését jeleníti meg. Habár e rejtélyes templomot kb. 3000 évvel ezelőtt lerombolták, a romok varázsa nem tűnt tova. A környék népe sokáig hitt a kövek gyógyító erejében, amely mindenféle bántalmat meggyógyított. Azt gondolták, hogy a kőtömböket Merlin, a varázsló tétette erre a helyre. Évszázadokon át ezen a helyen gyülekeztek a falusiak, és az utóbbi 80 évben a modern druidák - akiknek egyébként semmi közük sincs az egykori kelta papokhoz - itt ünnepelték a nyári napfordulót.